Balástyai Alkotmány Horgász Egyesület

2014 szeptember elejével kezdődően mikrobiális kezelést indítottuk el Dr. Hegyi Árpád halászati szakértő bevonásával, az üledék szerves anyagának csökkentése és a víz minőségének javítása érdekében. A kezelés megkezdését megelőzően a Balástyai I. Tározó fizikai tulajdonságaiban színében és átláthatóságában nagymértékű romlás jelentkezett. A víz színe a vörös irányába tolódott, míg az átláthatóság kb. 5 cm-re csökkent. A horgásztársak visszajelzései alapján már a halhús ízének romlása is tapasztalható volt.

A természetes vizekben fogott, halastavakban tenyésztett halak esetleges rossz szagának vagy ízének több oka is lehet. A halhús minőségének ilyen jellegű romlását természetes és mesterséges tényezők is okozhatják. Természetes eredetű íz- és szagromlásról akkor beszélünk, amikor azt a vízben élő különböző szervezetek (algák, gombák, baktériumok) által létrehozott, az anyagcsere folyamatok során a környezetbe kerülő vegyületek okozzák. A természetes vizek eutrofizációjának (a vízben a növények elszaporodása többlet tápanyag hatására) növekedésével különösen az „iszap, föld vagy pocsolya” ízt és kellemetlen dohos, penészes szagot okozó alga és sugárgomba fajok elterjedése okozza a halhús, valamint az ivóvíz leggyakoribb természetes eredetű minőségromlását. A probléma világszerte komoly gondokat okoz a halászatban, a tógazdasági haltenyésztésben és a megfelelő minőségű ivóvíz ellátásában is. A víz vagy a halhús kellemetlen ízéért és szagáért a fent említett mikroorganizmusok által létrejött két vegyület, nevezetesen a geosmin és a 2-metil-izoborneol (MIB) a felelős. Ezek a vegyületek nemcsak a táplálékkal, hanem a kopoltyún keresztül is bejuthatnak a szervezetbe és a halak rendkívül gyorsan megkötik zsírrétegükben. Mivel mind a geosmin, mind pedig a másik vegyület kiküszöbölése lassabb az elnyelődésnél, a halak húsában jóval a szennyeződés megszűnése után is megtalálhatók ezek az élvezetet rontó anyagok. Bár a hőmérséklet csökkenésével az algák koncentrációja jelentősen csökken vizeinkben, még mindig ottmaradnak a sugárbaktériumok. Ezek elsősorban az üledék felső rétegeiben élnek és az éves lehalászás időszakában is képesek elegendő ízrontó anyagot, főleg geosmint termelni. Legnépszerűbb halunk a Ponty azon túl, hogy viszonylag zsíros húsú, az üledékből táplálkozik, így különösen, ha nem megfelelően kezelt tóból származik, még a novemberi időszakban is lehet pocsolyaízű.

Bár a probléma megoldására több módszer is kínálkozik, de ezek nem alkalmazhatók minden esetben, pedig sajnos a halastavakban és a természetes vizekben is egyre többször találkozunk az ízrontó anyagokat termelő mikroorganizmusokkal. Az íz- és szagrontó anyagok vízbe kerülését nehéz megelőzni, mivel többnyire algavirágzás során jutnak a környezetbe. – A halastavak vizét kezelni lehet algicidekkel, mint pl. a rézszulfát, de ez mindenképpen veszélyes a halakra is és csak rövid ideig alkalmazható (Hutchings 1988; Jorgensen 2001).

Környezetbarát és a környezetet nem terhelő megoldások:

• a tavak folyamatos levegőztetése (Hutchings 1988),
• a tavakba jutó nitrogén és foszfor mennyiségének minimalizálása, amely kizárólag jó minőségű takarmány szükséges mértékű etetésével érhető el (Hutchings 1988),
• árpaszalma bálák tóba helyezése, mivel az árpa szalmájából az algák szaporodását gátló inhibitor jut a vízbe (Hutchings 1988).
• a halastavak lágyiszap vastagságának csökkentése Effektív Mikroorganizmusokkal (EM) az allochton tápanyagok feltárásán keresztül, Animal Welfare etológia és tartástechnológia (Dr. Hegyi Árpád 2009).

A felhasznált EMBio készítmény egy mikrobiális ökoszisztéma, amely tartalmaz fotoszintetizáló baktériumokat, tejsavbaktériumokat, sugárgombákat, valamint fermentáló (élesztő) gombákat nagy fajgazdagságban és megfelelő arányban. Ebben az ökoszisztémában mind obligált, fakultatív anaerob, mind aerob baktériumok, sugárgombák, mikrogombák csoportjából akadnak képviselők, amelynek mindegyike megtalálja életfeltételeit  és kölcsönösen szolgáltatnak egymásnak.

A mikroorganizmusok kedvező hatásai négy alapelven nyugszanak:

• kiszorítás: a kedvezőtlen vagy kórokozó hatású mikroorganizmus kiszorítása a fermentálandó közegből,
• dominancia: az oltott mikroflóra működésének áthangolásával rothadás helyett erjedés megy végbe,
• bioaktív anyagok termelése: antioxidánsok, vitaminok termelése, amely segíti a hasznos szervezetek működését,
• asztalközösség (commensalismus): a fiziológiai csoportok együttműködése a táplálékforrások átalakításában.

Ennek az anyagnak az alkalmazásával tehát a szervesanyag lebomlása nem rothadással megy végbe, hanem erjedéssel, aminek következménye, hogy nem termelődnek kellemetlen szagok és egyéb mérgező anyagok, a végtermékek alacsonyabb energiaszintű vegyületek lesznek. Az EM nélkül a tavakban a lágyiszapban rothadási folyamatok mennek végbe az ott élő természetes lebontók miatt. Ennek a bomlásnak a végterméke például a kénhidrogén és a metán. Hirtelen légnyomás-, hőmérséklet-csökkenéskor, illetve a vizek fénnyel együtt valú felmelegedésekor ezek a gázok kiszabadulnak az iszapból, és oxigénhiányos állapotot, mérgezéseket okozhatnak a vízi élőszervezetekben (pl. haszonhalakon). Az EM által kialakított puffer hatás csökkenti a környezet kémhatását, ezáltal csökkenti a lúgosodást, megszünteti a kórokozó gomba- és baktériumfajok életfeltételeit, végső soron kiszorítja azokat. Ez nem kémiai, hanem természetes anyag és nincsenek benne génmódosított élőlények. Az EM technológiáról további információ a http://www.emtech.hu weboldalon olvasható.

Az alkalmazott EM kezelések mellett 2015. áprilisában 100 db kis bálás árpaszalma kihelyezése történt meg a tározón. Az árpaszalma felszíni vizek esetében történő alkalmazásáról, algagátló hatásáról és a korábbi eredményekről információ magyar nyelven >>>ITT<<< és >>>ITT<<< angol nyelven >>>ITT<<< olvasható.

 A kezelést megelőzően 2014. augusztus 28-án, majd azt követően több alkalommal is követve a víztestben végbemenő változásokat sor került a tározó fizikai, kémiai és biológiai felmérésére amelyek eredményei Vízkezelés menüpont alatt a Vizsgálati eredmények almenüben tekinthetők meg.

Az EM kezelések és az árpaszalma kihelyezését követően már a 2015.05.21-én elvégzett vízvizsgálat eredményei alapján elmondhatjuk, hogy a tóvíz fizikai, kémiai és biológiai értékei rohamos javulást mutatnak és a korábbi magas értékek mind a határérték alá csökkentek.